Romániában az energiaárak megkétszereződtek, ezért az állam korlátozásokat vezetett be a fogyasztók érdekében – a gázszolgáltatók viszont fittyet hánynak a kormányzati szigorra. A román igazságügyi miniszter radikális lépésekre szánta el magát.
Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője egy Facebook posztban számolt be az EU országainak a 2020 és 2021 közötti lakossági gáz áremeléseiről:
A grafikonon jól látható, hogy Magyarországon – a rezsicsökkentési programnak köszönhetően – nem változtak az árak, a román lakosok viszont nem voltak ilyen szerencsések.
Drágulási hullám indult el Romániában, mivel tavaly júliustól liberalizálták a földgáz, idén januártól pedig a villamos energia lakossági árát.
Megszűntek az államilag szabályozott árak, így már az első félévben 10-20 százalékkal emelkedett az energiahordozók ára – magyarázza a Krónika.
Nagy Bege Zoltán, a Román Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke a Makronómnak elmondta, hogy – a fogyasztók érdekében – a román parlament november elsejei hatállyal jóváhagyott egy segélycsomagot, amely novembertől márciusig
Az alelnök is érzékeli, hogy az emelkedő energiaárak feszültséget keltenek a román társadalomban. Elmondása szerint az sem segített a helyzeten, hogy a segélycsomagot a parlament október végén, az illetékes minisztériumok pedig csak november 27-én hagyták jóvá ennek alkalmazási előírásait, miközben ezt már november elejétől alkalmazni kellett volna – így
Nagy Bege Zoltán kiemelte, hogy az árak nem azért magasak, mert nem alkalmazták a könnyítéseket, hanem azért, mert a magas árak begyűrűztek.
Cătălin Predoiu igazságügyi miniszternek továbbra is gyanúsak a magas energiaárak, ezért felszólította az ország főügyészét, hogy nézzen a szolgáltatók körmére,
– írta meg korábban a Főtér.
A hírportál arra is felhívja a figyelmet, hogy a profitmaximalizálás érdekében a szolgáltatók egy része magasról tesz az intézkedésekre, ezzel pedig elindult a lavina: az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság 37 áram- és gázszolgáltatónál tartott ellenőrzést, amely teszten két cég meg is bukott – kiderült, hogy helytelenül számlázták ki a fogyasztásokat.
Harcosok Klubja, VOKS 2025, átláthatósági törvény– ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Csintalan Sándor publicista, aki önmagát háborúpárti ukrán propagandistaként aposztrofálja, és Szalai Szilárd, a Századvég elemzője.
Köszönetet mondott a magyar közösségnek és elmondta, hogy Románia az ő országuk is.
Születések száma jobb, mint az uniós átlag, viszont a halálozások sajnos még mindig magasabbak, mint a blokk többségében.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
Kelemen Hunor pozitívan nyilatkozott a leendő elnökről: olyan embernek írta le, aki véghez viszi, amit eltervezett, és akivel lehet együtt dolgozni, még ha másképp látnak is dolgokat. Veczán Zoltán írása.
Legalább 14 uniós ország közös nyilatkozatban bírálja a magyar kormányt a jogállamiság helyzete, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása miatt.
Bajban van az Európai Unió: romokban a versenyképesség, évtizedes lemaradásban az önvédelmi képesség, ráadásul vissza kell fizetni a gigantikus, 750 milliárd eurós „covidhitelt”. Ukrajna felzárkóztatási támogatása a tetemes költségek ellenére elsőbbséget élvez.
Az M100-as lökést adhat az ország egyik legértékesebb területének fejlődésének.
